Már folyamatban van a 2021-2027-es időszak uniós társfinanszírozású programjainak itthoni tervezése, és a forráselosztás során az életszerűség, a rugalmasság és az ügyfélbarát jelleg elvet követik – jelezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában szerdán tartott országos kkv-fórum nyitórendezvényén Szepesi Balázs. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára elmondta: a forráselosztás során a fő terület a gazdaságfejlesztés, az innováció, a foglalkoztatás és felnőttképzés, a szakképzés és felnőttoktatás, a turizmus lesz.
Várhatóan mintegy 50 mikro-, kis- és középvállalkozás kerülhet be az idén a kkv-stratégia kiemelkedő elemének tartott Magyar Multi Programba (MMP) – jelezte egy csütörtöki szegedi eseményen Szepesi Balázs.
Múlt év végén nagy szakmai figyelmet kapott az a felfedezés, miszerint Magyarország vállalkozásainak fejlődési üteme az elmúlt három évben ötször gyorsabb volt, mint az uniós átlag. Az elmúlt évek gyors fejlődésének köszönhetően cégeink ledolgozták lemaradásukat a visegrádi országokhoz képest. A fejlődés azért óriási meglepetés, mert abban korábban erős konszenzus volt a közgazdászok között, hogy a hazai fejlődés egyik legfontosabb gátja a magyar cégek (különösen a kkv-k) makacs és óriási termelékenységi lemaradása. Szepesi Balázs és Pogácsás Péter a meglepő adatok ismertetése után annak járt utána, hogy mi lehet az oka a hirtelen javulásnak.
Magyarország vállalkozásainak fejlődési üteme az elmúlt három évben ötször gyorsabb volt, mint az uniós átlag. Az elmúlt évek gyors fejlődésének köszönhetően cégeink ledolgozták lemaradásukat a visegrádi országokhoz képest. Mi lehet a háttérben? Az alábbiakban Szepesi Balázs és Pogácsás Péter írását mutatjuk be.
Minden stratégia annyit ér, amennyit meg lehet belőle valósítani - vélekedett az új kkv-stratégia bemutatása alkalmából tartott előadásában György László. Az innovációs minisztérium államtitkára ezt követően részletesen bemutatta a stratégia legfőbb zászlóshajó projektjeit.
A magyar vállalkozások világa korszakváltáshoz ért. Érdemes átgondolni, milyen lesz a jövőjük, ha rosszul, vagy ha jól alakul a sorsuk.
2019. júniusában a világ egyik legszebb arcát mutatja Svédország. Este fél tízkor a nap még előbújik a felhők közül, Stockholm teraszain elégedetten söröznek és - elsőre meglepődtem - pezsgőznek az emberek. Hatalmas szétterülő belváros, teli elégedett nyári élettel. Írja stockholmi utazása kapcsán Szepesi Balázs az Összkép magazin szerkesztője, és felteszi a kérdést: mit is irigyelhetünk a svédektől?
Teli lett a világ aggodalommal. Ezt nem csak az internetes kommunikáció logikája gerjeszti, hanem az is, hogy a világot alakító változások leszámoltak azzal az illúzióval, hogy a Béke, a Biztonság, a Prosperitás egyértelmű adottság. Mivel töltsük ki az illúziók fájó hiányát? - teszi fel a kérdést Szepesi Balázs, az Összkép magazin esszéjében.
A nemzeti össztermék és a háztartások fogyasztása jelentősen nőtt a rendszerváltás óta, azonban a többi volt kommunista ország gazdasága gyorsabban fejlődött, mint a miénk. Ha a többi visegrádi ország átlagát hoztuk volna a GDP növekedésében az egy főre jutó nemzeti termék 1,4 millió forinttal lenne magasabb. Mitől ragadtunk be? - teszi fel a kérdést az Összkép magazin, és ennek kapcsán áttekintést nyújt a magyar gazdaság fejlődéséről, és annak időnként látványos megrekedéseiről.
Mulino pár éve még börtönben ült.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
